Jelen cikkünkkel a weboldal-fordítás rejtelmeibe szeretnénk beavatni a külföldi terjeszkedést fontolgató vállalkozókat, cégeket. Eláruljuk az elmúlt évek során felfedezett titkokat, mire kell mindenképpen odafigyelni, s melyek azok a hibák, amiket érdemes elkerülni, ha sikeres online jelenlétet szeretnénk felépíteni.
Számos hazai cég képes arra, hogy a nemzetközi porondon is megvesse a lábát, ott is kihasítson magának egy szeletet a tortából. A nyelvi akadályok viszont a legtöbbjüket eltántorítják. Az Unióba való 2004-es belépésünk óta mindenkinek megvan a lehetősége, hogy ne csak itthon, egy 10 milliós piacon bocsássa áruba termékeit, szolgáltatásait, hanem az 500 millió főt számláló uniós piacon is jelen legyen s növekedjen.
Egy nagy Unió, sok kis nyelv
Ha Európát nézzük, itt az emberek tényleg sok nyelvet beszélnek, míg a világ más részein vannak olyan országok, amelyek területre ugyan megegyeznek Európával, mégis egyetlen nyelv ismeretével több ezer kilométerrel odébb is boldogulhatunk.
Az Egyesült Államok és Kanada együttes területe közel 20 millió négyzetkilométer, de elég, ha beszélünk angolul, s mindenkivel szót érthetünk. Ugyanez elmondható Oroszországról, ahol 17 millió négyzetkilométeren (igen, 182 Magyarország) üzletelhetünk egyetlen nyelven, vagy ilyen lehet Kína, ahol a mandarin nyelvet beszélik, és India is, ahol a hivatalos nyelv a hindi.
Ezzel szemben az Európai Unió másként néz ki.
Itt a legtöbb országban a germán nyelveket használják (ide tartozik a német, az angol, a svéd, a norvég, a dán és a holland is), illetve az újlatin nyelvek (francia, olasz, spanyol, portugál, román) tarkítják a térképet. Ezek mellett találjuk még a szláv nyelveket (szerb, horvát, bosnyák, szlovén, cseh, szlovák, lengyel, ukrán, orosz, lett, litván, stb.). És végül itt van a magyar nyelv is, ami viszont teljesen más.
Ha megnézzük Lengyelországot, ami egy közel 40 milliós szláv ország, azt látjuk, hogy a szomszédban legtöbbször szláv népek élnek, csehek, szlovákok, ukránok, litvánok. Tőlünk délre pedig a szerbek, a horvátok vagy a szlovének is mind szláv nyelveken beszélnek. Az ő esetükben egy termék forgalmazása a szomszédos országban sokkal egyszerűbb. Ha nem is fordítanák le a termék címkéjét, azt úgy is értené mindenki.
Mi magyarok viszont teljesen más helyzetben vagyunk.
Ami itthon megy, az kint is mehet!
Amit mi felfedeztünk, az az, hogy ha egy termék sikeres tud lenni Magyarországon, akkor annak megvan a jól bevált üzleti receptje. A cég, a vállalkozó tudja, hogy mi hogyan működik, és miért vásárolják az emberek a portékáját. Amikor egy hazai vállalkozó rájön valamire, talál egy rést a piacon, sokszor nagyon jók az esélyei külföldön is, ott is képes lehet megvetni a lábát. Ehhez mindössze arra van szüksége, hogy a nyelvi akadályokat leküzdje.
A Bilingua Fordítóiroda ehhez kínál hatékony segítséget azoknak, akik a magyar piac után külföldön is szeretnék a termékeiket forgalmazni, vagy szolgáltatásukkal megjelenni. A legjobb tipp, amit az ilyen cégeknek az út kezdetén adni lehet, hogy a piackutatáson, a helyi jellegzetességek feltérképezésén túl készítsenek egy külföldi weboldalt már most!
Ez egy olcsó, viszonylag egyszerű marketingeszköz, s az online jelenlét akár itthonról meg tud valósulni. Ekkor a termékeink úgy lesznek jelen a külföldi piacon, hogy még nem vettünk bérbe hatalmas raktárakat, nincsenek több évre szóló bérleti szerződéseink, s csak kisebb költségek mellett „próbálgatjuk” a kinti piacot.
A másik jó dolog ezzel kapcsolatban, hogy ha a cég termékei az interneten forgalmazhatók, akkor ezt a weboldalt tovább lehet majd erősíteni különböző marketing eszközökkel. És még mindig nem béreltünk irodákat, még mindig nem állnak a kamionjaink külföldön. Tehát lassan, óvatosan derítjük fel az új piacokat. Akár pár hét után kiderülhet, hogy hol mi vár ránk, mennyire lesz hatékony, amit kínálni tudunk, s mennyire válik be az elképzelésünk.
Cégünk közel 10 éve készít fordításokat a legtöbb európai nyelvre, s az internet térnyerésének köszönhetően a fordítások egyre nagyobb része irányul weboldalak és a webshop-ok fordítására, lokalizációjára, valamint Facebook és Google Ads hirdetések fordítására.
Mire figyeljünk a weboldal-fordításnál?
A legegyszerűbb módja a weboldal-fordításnak, ha megnézzük az oldalunkat, és az szerint haladunk rajta végig, hogy mi az, ami Magyarország-specifikus tartalom, és mi az, ami a világon bárhol megállná a helyét. Nem baj, ha az adott célország még nincs meghatározva. Mindegy, hogy Németországról vagy Spanyolországról beszélünk-e. Már az elején le kell tisztáznunk magunkban, hogy a honlap mely része az, ami csak Magyarországon értelmes, és mi az, amit Európában bárhol érteni fognak.
Képzeljünk el egy terméket, legyen az akár műszaki berendezés, mezőgazdasági eszköz, vagy utánfutó. A weboldalt vizsgálva ki kell szűrni azokat a magyar tartalmakat, amik nem lesznek jók külföldön. Mire ezzel végzünk, gyorsan rájövünk, hogy sok szövegre egyáltalán nincs szükség, s látni fogjuk fehéren-feketén, hogy mit kell lefordítani.
Statikus és dinamikus tartalmak
A weboldal tartalmát érdemes úgy megközelíteni, hogy melyek azok a statikus tartalmak, amelyek az oldal keretét alkotják, és melyek a rugalmasabb vagy dinamikusabb tartalmak, amelyek időszakosabb jellegűek és viszonylag gyakran változnak. Ezek lehet, hogy valamilyen trendet, időszakos jellegzetességeket követnek.
Ha a cégünknél meghatározó, hogy négy évszak van, s eddig is e köré építettük fel az egész marketinget, mert mondjuk, kerti bútorokat árulunk, akkor nem biztos, hogy minden hónapban ugyanazt kell kommunikálnunk az ügyfelek felé. De ugyanez igaz lehet a fürdőruha-kereskedelemre vagy a napszemüvegek piacára is.
Tehát elválasztjuk a statikus tartalmakat a dinamikusaktól. Ha mindegyeiken végigmentünk, és azt gondoljuk, hogy mindenre szükség van, akkor nagyon jól dolgoztunk, hiszen kijelöltük a tartalom nagy részét.
Elérhetőségi adatok, pénznemek
Ha van egy olyan oldal, hogy „kapcsolat” vagy „elérhetőség”, ezen szerepelni fognak a hazai címek, magyar telefonszámok, e-mail címek, stb. Na mármost, ha a cégnek az az e-mail címe, hogy iroda@abcvallalkozas.hu, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy ez e-mailcím pl. Németországban jó lesz-e nekünk? Ugyanígy nézzük meg a telefonszámot, bankszámlaszámot, további részleteket. A magyar telefonszámnál elég kiírni, hogy 20-as vagy 30-as, és mindenki érti. Ha külföldön fogunk üzletelni, akkor viszont nem árt egy ottani telefont beszerezni, amin majd a cég egyik dolgozója tájékoztatja az érdeklődőket.
Vegyük észre, hogy Magyarországon még mindig a forint a törvényes fizetőeszköz, Európa sok országában pedig az euró, de akár eltérő pénznemekben is gondolkodhatunk. Tehát mielőtt árakról beszélünk, érdemes átgondolni, hogy milyen árakat tüntessünk fel, hogyan számoljuk át a hazai árakat, főleg, ha a forint naponta változik.
A konverzión túl mindenképpen gondolni kell az átváltási költségekre, illetve egyéb tényezőkre is. Ha nincs eurós számlánk, de az ügyfelek euróban utalnak, a bankunk hosszú távon elég sok pénzt le fog majd vonni tőlünk. De semmiképpen ne forintban tüntessük fel az árakat, mert az külföldön ijesztően hatna.
A „Testimonials” oldal fordítása
A következő része a weboldalnak, amit górcső alá kell venni, az a „testimonials” vagy referencia oldal, vagyis amit az ügyfelek mondanak rólunk. Kiknek dolgoztunk eddig, mennyire voltak megelégedve velünk? Mit tudunk felmutatni az eddigi tevékenységünkről, amivel meg tudjuk győzni az érdeklődőket? Itt a célunk elsősorban a bizalom felépítése lesz. Jó, ha van olyan külföldi partnerünk, akit az adott országban már ismernek. Ha viszont nincs, akkor nem biztos, hogy a nagyobb hazai cégeket odakint ismerni fogják.
Ugyanez igaz arra, amikor leírjuk, hogy az ügyfelek ezt és ezt mondták rólunk, és az aláírásuknál azt látjuk, hogy Sándor, meg Ildikó, vagy István és József. Odakint, hogy a németországi példánál maradjunk, sokkal hitelesebb lehet, ha egy Jürgen, vagy egy „Frau Ulrike” mondana valami szépet rólunk. Ezek mind olyan apróságok, amikre az elején senki nem gondol, mégis az egész dolgot gyorsan el tudják rontani.
A két nyelv egymás mellett
Amit tapasztalunk, hogy a weboldal szerkesztését vagy egy informatikusra, vagy egy irodai asszisztensre bízzák, aki nem biztos, hogy sok nyelven beszél. Ezért a honlap fordítását úgy szoktuk megoldani, hogy minden egyértelmű legyen, s ne lehessen elrontani semmit. A weboldal eredeti szövege és a fordítás egymás mellett, 2 hasábban jelenik meg.
Bal oldalon az eredeti, mondjuk a magyar, jobb oldalon pedig a fordítás, legyen az angol, német vagy más nyelv.
Ilyenkor az informatikusnak, aki beírja a szövegeket az oldalra, nagyon egyszerű dolga van, hiszen csak átmásolja a szavakat, és egyáltalán nem kell, hogy tudjon ezen a nyelven. Ez a megoldás kiválóan működik az olyan nyelvek esetén is, ahol még a betűket sem ismeri fel a magyar ember. Korábban rengeteget fordítottunk héberre és arabra is, s mindig fel lehetett tölteni a kész szövegeket a netre.
Utólagos ellenőrzés
Fontos, hogy miután feltöltöttük a fordítást az oldalra, egy lektor, aki lehet az eredeti fordító, vagy egy másik ember is, aki beszéli az adott nyelvet, nézze meg a kész honlapot.
Ez azért elengedhetetlen, mert lehet, hogy volt ott egy gomb, hogy „Ajánlatot kérek”, vagy „Megrendelem”, s ha az a személy, aki feltöltötte a fordítást, esetleg félrenyúlt, vagy rossz szöveget másolt be oda, akkor a gomb felirata most lehet, hogy rossz lesz. Nem biztos, hogy azt emelte ki nagybetűvel, amit a magyar weboldalunkon is kiemeltünk, ezért célszerű élesítés előtt, mielőtt kikerül az internetre, még egyszer átolvasni az egészet. Jó ötlet A-tól Z-ig minden hivatkozást végigkattintani, működnek-e, tényleg oda visz-e, ahova kell?
Mitől lesz a fordítás még jobb?
Nagy segítség szokott lenni a fordítónak, ha a szakmai szöveg mellett képeket, videókat is lát a termékről. Így jobban el tudja képzelni, hogy mit csinál az adott berendezés vagy gép, s jobb minőségű fordítás születik.
Például vannak olyan speciális daruk, amikről a legtöbb embernek fogalma sincs. Egy hídépítéshez használatos daru teljesen más, mint egy toronydaru. Az emberek el sem tudják képzelni, hogy ezeknek milyen alkatrészeik lehetnek, mi az a futómacska, gém, stb. Minél több képet lát a fordító, minél több infó áll a rendelkezésére, annál pontosabban fordítás fog születni.
Hogyan mehet félre a fordítás?
Itt egy konkrét példa, amivel egy raktározási szoftver fordításakor találkoztunk. Ha azt látjuk, hogy számla, és angolra kell fordítani, akkor ez lehet „invoice”, de lehet akár „bank account”, vagy „account number” is. Az első alatt azt a számlát értjük, amit ki kell fizetnünk, a második esetben pedig a pénzintézet által vezetett bankszámlát.
Ilyenkor sokat segít, ha az egész szövegkörnyezetet látja a fordító, és bizony azok a legnehezebb fordítások, amikor például egy software összes terminusát kiexportáljuk Excel-be, s így kell szavanként lefordítani. Ez nagyon nehéz, mert sokszor fogalmunk sincs arról, hogy egy-egy szónál mire gondoltak. Ha olyat látunk, hogy átvétel, ez mit is jelent pontosan? Ezeket nem könnyű megragadni. Sokkal szerencsésebb, ha teljes, egész mondatok vannak.
Blog bejegyzések fordítása
A weboldal fordítás kapcsán, amire lehet, hogy nem lesz szükség, az esetleg a blog tartalma. Fordítsuk-e le ezeket? Sok vállalat azt csinálja, hogy a céges eseményekről rendszeresen tájékoztatja a dolgozóit, például hogy átadták az új gyárat, megnyitották az új raktárat, stb. Ha a budapesti cég megnyitotta az új boltját Debrecenben, az itthon érdekes lehet, de a frankfurti vagy berlini vevőket nem biztos, hogy érdekli majd. Tehát, ha akár a blog bejegyzéseknél, akár máshol az oldalon olyat látunk, ami Magyarország-specifikus, az hadd maradjon idehaza.
Kulturális különbségek
További érdekessége lehet a weboldal-fordításnak, hogy az emberek egy másik országban sokszor másként gondolkodnak, mint mi idehaza. Javasolt lehet a helyi kultúrát, szokásokat is megvizsgálni egy kicsit, de még jobb, ha a kész weboldalt mutatjuk meg egy kinti ügyfélnek, hogy nézze meg, és mondjon róla véleményt. Mi az, ami a németeknél, spanyoloknál „kiverheti a biztosítékot”?
Hogy csak egy egyszerűbb dolgot említsünk, ha például a magyar weboldalunkon azt írtuk, hogy nyitva 9 és 17 óra között, ez Spanyolországban furcsa lehet, főleg ha olyan területen tevékenykedik a cég, ahol a helyi vállalkozások délben elmennek sziesztázni. Ezek mind olyan apróságok, amikre érdemes odafigyelni, de ezeken túl is rengeteg olyan dolgot tapasztalunk, amelyek nagyban befolyásolhatják a cég külföldi sikereit, vagy akár meg is hiúsíthatják a kinti piacra lépést.
Ezért célszerű velünk felvenni a kapcsolatot már a weboldal fordítása előtt, hogy vannak-e valamilyen érdekes tapasztalatok egy-egy ország kapcsán, tapasztaltunk-e valamilyen furcsaságot korábban?
Facebook és Google Ads hirdetések fordítása
A honlap fordításokon túl nagy tapasztalatunk van különböző Facebook hirdetések és Google Ads (korábban AdWords) hirdetések fordítása terén is, így komplex megoldásokat tudunk kínálni. Bár inkább fordítóiroda vagyunk, de a piacra lépést már sok céggel végigcsináltuk az elmúlt 10 év során, és vannak olyan meglátásaink, melyek bizony aranyat érhetnek. Fordítóink Európa különböző országaiban élnek, így azonnal értesülnek az adott gazdaságot érintő változásoktól. Nem biztos, hogy csak fordítást fog tőlünk kapni. Lehet, hogy adunk hozzá 1-2 olyan jó tanácsot, amivel az elején hatalmas előnyre tehet szert.
Ne kövesse el ugyanazokat a hibákat, amiket Ön előtt már mások is elkövettek.
Lehet, hogy hatékonyabban tud megjelenni a termékével, és viszik majd, mint a cukrot, míg ha másként kezd neki a dolognak, fél évbe is beletelhet, mire kiderül, hogy mi volt a hiba.
Érdemesebb lehet már most az elején tájékozódni egy kicsit, hogy utána gyorsabb legyen a növekedés.
Weboldal fordítás angolra, németre és más nyelvekre gyorsan!
A Bilingua Fordítóiroda az összes európai nyelvre fordít!
Az elmúlt három évben több mint 50 weboldalt adtunk át.
Lépjen velünk kapcsolatba még ma!
Részletekért hívjon most: 06 50 123 3636!
Vagy írjon nekünk: info@bilingua.hu