5 hiba, amit a honlap fordítása során érdemes elkerülni

Mindenki tudja, hogy a honlap több nyelvre való fordításával még több látogatót lehet szerezni, s ezáltal a potenciális ügyfelek száma is könnyedén megnövelhető, mielőtt azonban belevágnánk, nem árt megszívlelni néhány tanácsot. A Bilingua fordítóirodánál az elmúlt évek során ezeket a hibákat tapasztaltuk a leggyakrabban.

Lássuk hát, mik is ezek.

1 – A fordítást nem anyanyelvű fordító készíti

Sok esetben láttunk erre példát már létező weboldalak esetén. Ha például valaki angolra fordítja az oldalát, mert Európában azzal lehet elérni a legnagyobb célközönséget, ugyanakkor a fordító anyanyelve a magyar, csak jól beszél angolul, az üzenetet képes lesz átadni, be tudja mutatni a vállalkozás termékeit, szolgáltatásait, csak a végén valahogy másként hangzik majd, mintha ugyanezt egy angol anyanyelvű ember írta volna.

Jó esetben nem sok kérdőjel merül fel az olvasókban egy-egy kisiklott mondat kapcsán, rosszabb esetben viszont találgatniuk kell, hogy mit is akartunk itt mondani, tényleg az van-e, amire ők gondolnak?

Ha idegen nyelvről fordítana magyarra egy olyan fordító, aki nem magyar anyanyelvű, akkor a végén azt mondanánk, hogy magyartalan lett a szöveg, hogy nagy nehezen érthető ugyan, de mégsem szép, mert mi nem így beszélünk.

Másik kérdés, hogy mennyire tartják az ilyen céget profinak, márkaépítés szempontjából ugyanis negatív véleményt alakíthat ki a látogatóban a rosszul megfogalmazott honlap.

Ilyenkor hiába foglalkozunk az oldal designjával, hiába csillog-villog rajta minden, ha a szöveg minősége a végén elveszi a látogató kedvét attól, hogy megtegye a következő lépést, vagyis, hogy felemelje a telefont és ajánlatot kérjen, vagy megrendelje termékünket, szolgáltatásunkat.

2 – Elmaradt a kulcsszó-kutatás

A szövegírók vagy online marketingesek körében a megfelelő kulcsszavak kiválasztása és ezek használata az oldalon régóta olyan témának számít, amire célszerű elegendő időt szánni. Sok cégnél azt tartják, hogy weblapunk online sikerét a leginkább a kulcsszó kutatás alapossága fogja meghatározni. Hiába próbálunk jól szerepelni valamilyen kifejezésre, ha senki nem keresi ezt a kifejezést a való életben. De hogyan derítsük ki, hogy mit használnak az emberek? Mit írnak be a keresőbe, amikor a mi cégünk termékeit keresik?

Szerencsére a dologra igenis létezik megoldás. Az egyik ingyenes eszköz – mert igen, a legtöbb ilyen alkalmazás egyébként fizetős – a Google kulcsszó tervezője, ahol, ha szerencsénk van, meg tudjuk nézni, hogy hány ember keresett az adott kifejezésre, s milyen szinonimák léteznek esetleg. Azért mondom, hogy ha szerencsénk van, mert ha nagyon speciális dologgal foglalkozunk, akkor elképzelhető, hogy erre nem lesz majd megfelelő keresési előzmény, így javaslatot sem fog tudni adni a kulcsszavak várható keresési gyakoriságát illetően.

A Bilingua szerint sok cég ott rontja el a dolgot, hogy amikor a weboldalukat angolra vagy németre fordítják, ezeken a nyelveken elmarad a kulcsszó kutatás, s csak a szerencsén múlik, hogy a fordító pont a leggyakoribb kifejezést választja-e majd az adott termékre, szolgáltatásra.

Ha valaminek csak egy megnevezése terjedt el, akkor nagy hibát nem véthetünk, ha viszont egy tágabb fogalomról van szó, mint például a szállás, vagy szállásfoglalás, akkor a kifejezések széles tárházával számolhatunk, a hoteltől a szállodán át egészen a szobafoglalásig.

Valószínű, hogy az így elmaradt haszon nagysága sosem fog kiderülni a számunkra, s azt fogjuk hinni, hogy csak kevés embert érdekel a termékünk, miközben a valóságban lehet, hogy egy hatalmas piacról van szó, csak mi erről most éppen kiszorultunk.

Tovább növelheti az ablakon kiszórt pénz összegét, ha úgy döntünk, hogy az angolra vagy németre fordított honlapunkat még AdWords hirdetésekkel is megtámogatjuk. Ilyenkor a rossz kulcsszavak miatt megint kevesen fognak minket látni, a dolognak a végén nem sok értelme lesz.

Egy másik segítség a megfelelő kifejezések kiválasztása során a kereső által tett javaslat lehet. Biztosan mindenki látta már, hogy mihelyt elkezd gépelni, a program automatikusan kiegészíti a beírt betűket a gyakori keresési kifejezésekkel, és a legtöbb esetben tényleg jót javasol. Vagy a keresési találatok alatt, teljesen lent, az oldal alján is látható nyolc-tíz gyakori kifejezés, ami számunkra releváns lehet.

Ezeket mind érdemes áttanulmányozni, mert ha más emberek ezekkel keresnek, akkor lehet, hogy érdemes nekünk is ezt használni az oldalunkon az adott nyelven.

3 – Szó szerinti a fordítás, miközben külföldön más kifejezést használnak

Sok fejtöréstől kíméljük meg az angol vagy más nyelvű olvasóinkat, ha a dolgokat tényleg úgy nevezzük, ahogy azt az adott országban ismerik, használják. Egy egyszerű példánál maradva, ha mondjuk „árajánlatról” van szó, azt angolra akár „price offer”-nek is fordíthatnánk, az angolok viszont ugyanerre a „quote” vagy „quotation” szót használják, de találkozhatunk „quick quote” megnevezéssel is. Gyakori szófordulat nálunk a „get a quote”, amit magyarul mi nem mondunk, mert úgy lehetne lefordítani, hogy „kapjál ajánlatot”, mi inkább az „ajánlatot kérek” kifejezést ismerjük.

A Bilingua fordítóirodánál azt tapasztaltuk, hogy ezekre érdemes nagyon odafigyelni, különben a látogató olyan gyorsan elmegy az oldalunkról, amilyen gyorsan érkezett. Ne feledjük, az interneten minden csupán pillanatok kérdése, ha nem tetszik egy oldal, fél perc alatt találunk helyette öt másikat.

4 – Kimaradt a nyelvi lektorálás

Bár a jobb fordítók a kész fordítást többször is át szokták olvasni, mielőtt leadják, célszerű lehet elvégeztetni az angol vagy német szöveg lektorálását vagy átdolgozását. Ilyenkor nem kell, hogy a szöveget szerkesztő ember magyarul is beszéljen. Elég, ha a saját nyelvén tud, s olvasás közben kiszűri azokat a furcsa kifejezéseket, amiket alapból másként használna.

Tapasztalatunk szerint minél inkább szabad kezet kap, annál jobb lesz az eredmény. Ha gondolja, írjon hozzá egy-egy mondatot, vagy ha úgy látja, vegyen el a szövegből néhány szót, akár teljes mondatot is. A fordítók körében van egy mondás, miszerint a fordítás akkor jó, ha nem derül ki róla, hogy az fordítás. Ezt mi is így gondoljuk. Ugyanakkor az adott ország ismerete elengedhetetlen a sikerhez.

5 – Rossz az eredeti honlap

Ha már az eredeti honlap is rossz, mert kevés információt tartalmaz, vagy nem konvertál megfelelően, esetleg az elrendezése nem megfelelő, az összetartozó elemek száz különböző helyen találhatóak az oldalon, akkor a lefordított oldaltól sem várjunk csodát.

Ilyenkor érdemesebb lehet először az eredeti weboldalunkat rendbe rakni, s utána végezni el az átültetést más nyelvekre.